Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király! (Zsolt 24,7)

Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében. (Jn 1,12)

1Kor 3,9-15 • Ézs 1,21-31

Megőrzi ő híveinek életét, kimenti őket a bűnösök kezéből. (Zsolt 97,10b)

Úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: (…) verésekben, bebörtönzésben, nyugtalan időkben, fáradozásban, átvirrasztott éjszakákban, böjtölésben (…), dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak, mint ismeretlenek és jól ismertek, mint meghalók és íme, élők… (2Kor 6,4-5.8-9)

Ézs 35,8-10 • Ézs 1,10-20

[Alázzuk meg] magunkat Istenünk előtt, és jó utat kérjünk tőle magunknak. (Ezsd 8,21)

Jézus mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. (Jn 14,6)

Zsid 12,18-25 • Ézs 1,1-9

AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ (ÖRÖK ÉLET) VASÁRNAPJA

Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva. (Lk 12,35)

Íme, új eget és új földet teremt az ÚR, és népe örvendez benne örökké. (Ézs 65,17-18)

Térjetek meg, elpártolt fiaim – így szól az ÚR -, mert én vagyok a ti Uratok! [Kiválasztalak] (…) és elviszlek benneteket a Sionra. (Jer 3,14)

És [a fiú] útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. (Lk 15,20)

Mt 25,1-13 • Jel 21,1-7 • Zsolt 90

Hírül adta az ÚR a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának: Jön már a Szabadítód! (Ézs 62,11a)

Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre. (1Pt 1,3)

2Pt 3,(13)14-18 • Jel 22,16-21

Az ÚR ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! (1Móz 12,1)

Ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket. (Zsid 6,12)

Zsid 13,17-21 • Jel 22,6-15

Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR! (Zsolt 116,7)

Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. (2Thessz 3,16a)

2Thessz 1,3-12 • Jel 22,1-5

Íme, az ÚR félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem. (Jób 28,28)

Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen! (Lk 11,35)

Lk 13,(1-5)6-9 • Jel 21,22-27

Ezt mondta Sámuel Saulnak: (…) Te pedig most állj meg, hadd mondjam el neked az Isten igéjét! (1Sám 9,27)

A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall. (Mt 13,16)

Ézs 58,6-12 • Jel 21,15-21

Így szól az én Uram, az ÚR: Térjetek meg, forduljatok el bálványaitoktól… ! (Ez 14,6)

És ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarat, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. (Róm 12,2)

Mt 25,14-20 • Jel 21,9-14