Ha ősrégi döntéseidre gondolok, megvigasztalódom, URam! (Zsolt 119,52)

Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. (2Kor 5,1)

Gal 3,6-14 • ApCsel 15,1-21

Tartsátok meg parancsolataimat, és teljesítsétek azokat. Én vagyok az ÚR! (3Móz 22,31)

Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk. (Jn 14,23)

Mt 16,13-19 • ApCsel 14,20b-28

És ahogy gondom volt arra, hogy kigyomláljam és leromboljam […], úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elplántáljam őket – így szól az ÚR. (Jer 31,28)

Mert megjelent Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk e világban. (Tit 2,11-12)

Jn 5,1-16 • ApCsel 14,8-20a

Ő [Isten] tárja fel a mélyben elrejtett titkokat. (Dán 2,22a)

[Jézus így imádkozott:] Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ők is felismerték, hogy te küldtél el engem. (Jn 17,25)

Lk 7,36-50 • ApCsel 14,1-7

Gondolt ránk megaláztatásunkban [az ÚR], mert örökké tart szeretete. (Zsolt 136,23)

[Imádkozzatok] énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát, amelynek követe vagyok bilincsben is. (Ef 6,19-20)

1Jn 3,19-24 • ApCsel 13,44-52  

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 3. VASÁRNAP

Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. (Lk 19,10)

Fordulj felém, URam, és könyörülj rajtam: bocsásd meg minden vétkemet! (Zsolt 25,16a.18b)

Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. (Ézs 55,7)

Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel! (2Kor 5,20b)

Lk 15,1-3,11b-32 • 1Tim 1,12-17 • Zsolt 53

Nézd, URam, milyen nyomorult vagyok! Háborog a bensőm, vergődik bennem a szívem, mert nagyon engedetlen voltam. (JSir 1,21a)

Jöjjetek, lássátok azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: vajon nem ő a Krisztus? (Jn 4,29)

Jn 4,5-14(15-18) • ApCsel 13,26-43

Rejtekhelyem és pajzsom vagy, igédben reménykedem. (Zsolt 119,114)

Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon. (Jn 6,40)

Jn 6,37-40(41-46) • ApCsel 13,13-25

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását. (Péld 16,9)

Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. (Kol 3,17)

Mt 15,29-39 • ApCsel 13,1-12

MÁRIA ÉS ERZSÉBET TALÁLKOZÁSA

De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve. (Gal 4,4)

Bár fenséges az ÚR, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót. (Zsolt 138,6)

A gazdag ezt mondta: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? (Lk 12,19-20)

Mk 1,40-45 • ApCsel 12,18-25