[Isten,] aki megsegít téged, a Mindenható, aki megáld téged… (1Móz 49,25)

Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. (1Jn 3,19-20)

Jer 15,15-21 • Jn 17,11b-19

Ki irányította az ÚR lelkét, ki volt tanácsadója, aki oktatta? (Ézs 40,13)

Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai! (Róm 11,33)

JSir 3,1-8.14-20 • Jn 17,6-11a

Ezek énekeltek, dicsérve és magasztalva az URat, mert jó, mert örökké tart szeretete… (Ezsd 3,11)

Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. (Mk 14,26)

Jób 19,21-27 • Jn 17,1-5

Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti… (Zsolt 23,2-3)

Jézus mondja: Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. (Jn 10,27-28)

Jn 1,29-34 • Jn 16,23b-33

BÖJT 5. VASÁRNAPJA (JUDICA)  

Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Mt 20,28)

Ítélj meg, Istenem, és légy pártfogóm a hűtlen néppel szemben, ments meg az alattomos és álnok emberektől! (Zsolt 43,1)

Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját onnan, ahol fekszik! Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen mert nagy népet támasztok belőle! (1Móz 21,17-18)

Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg, és egyenes ösvényen járjatok. (Zsid 12,12-13)

Mk 10,35-45 • Zsid 5,(1-6)7-9(10) • Zsolt 43

Ezért kerülő úton vezette Isten a népet, a Vörös-tenger felé a pusztán át. (2Móz 13,18a)

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szoltál… (Róm 8,28)

Énekek 2,8-13 • Jn 16,16-23a

ÁPRILIS

Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondta neki. (Jn 20,18)

Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. (Zsolt 51,17)

Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is… (1Jn 1,3)

Jn 16,16-23a • Jn 16,5-15

Olyanok lettetek, mint a tűzből kiragadott üszkös fadarab, mégsem tértetek meg hozzám – így szól az ÚR. (Ám 4,11b)

Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja. (2Tim 2,13)

2Kor 4,11-18 • Jn 15,26-16,4

De Istenünk áldásra fordította az átkot. (Neh 13,2b)

Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét. (2Kor 5,19)

Jn 6,30-35(36) • Jn 15,18-25

Nekem vigyáznom kell, hogy csak azt mondjam, amire az ÚR indított. (4Móz 23,12)

Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. (ApCsel 4,20)

Jób 9,14-23.32-35 • Jn 15,9-17