KARÁCSONY 2. NAPJA (ISTVÁN VÉRTANÚ ÜNNEPE)

Megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete. (Tit 3,4)

Drágának tekinti az Úr híveinek halálát. Hálaáldozatot mutatok be neked, és az Úr nevét hirdetem. (Zsolt 116,15.17)

Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni. (1Móz 2,18)

[Simeon] akkor karjába vette [a gyermek Jézust], áldotta az Istent, és ezt mondta: Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet. (Lk 2,28-30)

Jn 1,1-5(6-8)9-14 • Zsid 1,1-3(4-6) • Mt 2,1-12

KARÁCSONY ÜNNEPE

Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét. (Jn 1,14)

Erőm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát. (Zsolt 28,7)

A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogyan ő megüzente nekik. (Lk 2,20)

Lk 1,(1-14)15-20 • Tit 3,4-7 • Mt 1,18-25

SZENTESTE

Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek. (Tit 2,11)

Téged hívlak, Uram, kősziklám, ne fordulj el tőlem némán! (Zsolt 28,1a)

Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus. (Lk 2,11)

Mt 1,(1-17)18-21(22-25) • Róm 1,1-7 • Mt 1,1-17

ADVENT 4. VASÁRNAPJA

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! Az Úr közel! (Fil 4,4-5)

Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket. (Zsolt 34,8)

És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz. (Lk 2,9-10)

Lk 1,(39-45)46-55-(56) • Fil 4,4-7 • Zsolt 130

Mind boldog, aki hozzá menekül! (Zsolt 2,12)

Pál írja: Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra. (2Tim 1,12)

Jel 22,16-17.20-21 • Ézs 35,1-10

Az igaznak az emlékezete áldott. (Péld 10,7)

Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. (Mt 13,43a)

Jel 3,7-8.10-11(12) • Ézs 33,17-24

Örülök és vigadok neked, zengem nevedet, ó, Felséges! (Zsolt 9,3)

Mária pedig ezt mondta: Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben. (Lk 1,46-47)

Ézs 42,5-9 • Ézs 32,1-8

Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt. (Zsolt 19,8b)

Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott. (1Jn 3,24)

Ézs 11,10-13 • Ézs 29,17-24

Abrám hitt az Úrnak, és ő ezt számította be neki igazságul. (1Móz 15,6)

[Ábrahám] megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek, és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni. (Róm 4,20-21)

2Kor 1,18-22 • Ézs 29,9-16

Vizet fakasztok a pusztában és folyókat a sivatagban, hogy inni adjak választott népemnek. (Ézs 43,20)

Jézus mondja: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! (Jn 7,37)

Lk 1,26-38 • Ézs 29,1-8