Többé nem rejtem el orcámat előlük, mert kitöltöm majd lelkemet Izráel házára – így szól az én Uram, az Úr. (Ez 39,29)

[Krisztusban] pedig titeket is, akik … hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel. (Ef 1,13)

Mk 11,(20-21)22-26 • ApCsel 16,16-24

Légy erős kősziklám, ahova mindig fölmehetek, melyet segítségemre rendeltél. (Zsolt 71,3)

[Pál] mindnyájukkal együtt térdre borulva imádkozott. Valamennyien nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és csókolgatták őt. Különösen azon a szaván szomorodtak el, hogy többé nem fogják őt viszontlátni. Azután kikísérték a hajóhoz. (ApCsel 20,36-38)

2Kor 2,5-11 • ApCsel 16,6-15

Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. (1Móz 1,1)

Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta. (Zsid 11,3)

Gal 6,1-5 • ApCsel 15,36-16,5

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP

Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be Krisztus törvényét. (Gal 6,2)

Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szívből, Jeruzsálem leánya! Eltörli az Úr az ítéletedet. (Zof 3,143-15a)

[Dávid] utódai közül tette Isten Izráel üdvözítőjévé Jézust, ígéret szerint. (ApCsel 13,23)

Lk 6,36-42 • Róm 14,10-13 • Zsolt 7

Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen! (Zsolt 118,24)

Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! Hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. (Lk 15,22-24a)

Jón 3,1-10 • ApCsel 15,22-35

Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik. (Zsolt 62,10)

Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. (Lk 19,10)

Gal 3,6-14 • ApCsel 15,1-21

Ezután is csak én leszek! Nincs, aki kezemből kiragadjon, ha én cselekszem, ki másíthatja meg? (Ézs 43,13)

Mária ezt mondta: Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat. (Lk 1,51)

Mt 18,15-20 • ApCsel 14,20b-28

Tudom, merész dolog, hogy szólok az én Uramnak, bár én csak por és hamu vagyok. (1Móz 18,27)

Az imádkozásban… legyetek kitartóak! (Kol 4,2)

Mik 7,7-9.18- 20 • ApCsel 14,8-20a

Emlékezz az ősidőkre, gondold csak át az előző nemzedékek éveit! Kérdezd meg atyádat, ő majd elbeszéli, a közötted élő véneket, ők majd igazolják. (5Móz 32,7)

Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. (Lk 18,16)

Bír 10,6-16 • ApCsel 14,1-7

Azt gondoltam: nem törődöm vele, ne szólok többé az ő nevében. De perzselő tűzzé vált szívemben. (Jer 20,9)

Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. (ApCsel 4,20)

Lk 7,36-50 • ApCsel 13,44-52