Amikor felzendültek a harsonák, a cintányérok és a hangszerek, és dicsérték az Urat, mert ő jó, és örökké tart szeretete, akkor […] az ÚR dicsősége betöltötte az Isten házát. (2Krón 5,13b-14)

És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam […] És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány… (Jel 21,2.23)

1Jn 5,6-10 • Mt 6,16-18

Istennél van segítségem és dicsőségem… (Zsolt 62,8)

Jézus pedig ezt mondta neki: Leányom, hited megtartott téged, menj el békességgel! (Lk 8,48)

Mt 18,1-6 • Mt 6,5-15

[Istenem,] gondolj gyülekezetedre, amelyet hajdan létrehoztál, örökségedre, a törzsre, amelyet megváltottál… ! (Zsolt 74,2)

Jézus mondja: Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)

ApCsel 16,23-34 • Mt 6,1-4

Dicsérjétek [Istent] hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan! (Zsolt 150,2)

[Isten] láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. (Róm 1,20a)

1Móz 32,23-32(33) • Mt 5,38-48

Előírhatok nekik ezernyi törvényt, azt gondolják, nem tartozik rájuk. (Hós 8,12)

Jézus mondja: Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. (Mt 7,24)

2Móz 14,15-22 • Mt 5,33-37

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 6. VASÁRNAP

Így szól az ÚR, a te teremtőd […]: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! (Ézs 43,1)

Üdvözítsd népedet, URam, és áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké! (Zsolt 28,9)

Az én Uram, az ÚR letörli a könnyet minden arcról… (Ézs 25,8b)

Jézus mondja: Szomorúságotok örömre fordul. (Jn 16,20b)

Mt 28,16-20 • Róm 6,3-8(9-11) • Zsolt 82

Isten azonban látta nyomorúságomat és kezem munkáját… (1Móz 31,42b)

Pál írja: Hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. (1Kor 15,58)

2Kor 12,1-10 • Mt 5,27-32

Hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy. téged választott ki az ÚR valamennyi nép közül, amely a földön él, hogy az ő tulajdon népe légy. (5Móz 14,2)

Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. (1Thessz 5,5)

Róm 9,14-23(24-26) • Mt 5,21-26

Majd ezt mondta nekik [testvéreinek] Rúben: Ne ontsatok vért! (1Móz 37,22a)

Törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt. (1Thessz 5,15)

ApCsel 15,4-12 • Mt 5,13-20

Szánd meg, URam, a népedet, ne engedd, hogy gyalázzák örökségedet! (Jóel 2,17b)

[Krisztus] önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. (tit 2,14)

Gal 1,13-24 • Mt 5,1-12